Én eléggé introvertált személyiség vagyok. Nem tipikusan, mert nem fordulok el egyből az emberektől, ha közelítenek felém. Nem esik nehezemre megszólalni, ha valaki beszélni szeretne velem. És igazából szeretek beszélni, sokat, sok mindenről. Valljuk be, mint pedagógus muszáj is, bár a 45 perc akkor is eltelne, ha meg sem szólalnék egész idő alatt. Viszont kifejezetten nehezen kötök új barátságokat.
Nagyjából ezért is indítottam el ezt a blogot, hiszen főállású anyaként azért nem tudok annyit beszélgetni, viszont szeretném a gondolataim kiírni magamból. Persze mehetnék a játszóteres anyákhoz, de őszintén megmondom, hogy én a kínok kínját élem meg egy játszóterezés alatt, és számolom a perceket, hogy haza mehessünk végre. Nincs is egy játszótéri “anyabarátom” se. Nem akarok csak azért barátkozni valakivel, mert történetesen mindkettőnknek van gyereke. És nem akarok belemenni a “kinek a lova ér többet” beszélgetésekbe.
Nekem van 7 szuper barátnőm, akik már akkor is a barátaim voltak, amikor még egyedülálló voltam, aztán menyasszony, feleség majd 1-2-3 gyerekes anya lettem, annak ellenére, hogy rajtam kívül egyikőjüknek sincs gyereke. Nem találkozunk napi szinten, de a telefonnak és a messengernek köszönhetően minden nap beszélgetünk. Férjem meg is szokta jegyezni, hogy na már megint egész nap pittyegnek a csajok 🙂 És ez tényleg így van, mert a csoportos beszélgetésnek köszönhetően mindent meg tudunk osztani egymással, senki nem marad le semmiről és én sem érzem magam számkivetettnek egyedüli anyaként, főleg főállású anyaként.
Sajnálom, hogy nagyrészt csak a szülinapok ünneplésén tudok részt venni, vagy mondjuk egy lánybúcsún, de ez nem csak rám igaz. Hiszen vannak akik másik városba költöztek, vagy leköti őket a munkájuk. És mégis. Ha személyesen találkozunk olyan, mintha tegnap történt volna az utolsó találkozásunk, mert tudjuk kinek éppen milyen problémája/öröme volt a kimaradt idő alatt.
Egyszer olvastam facebook-on egy olyasmi szöveget, hogy ha azt akarod, hogy eltűnjenek a barátaid csak házasodj meg és szülj gyereket. Akkor én ezt meg is osztottam, azzal, hogy hálát adok amiért nekem olyan barátaim vannak, akiknek ez nem okozott gondot. És tényleg hálás vagyok értük és ezt minden alkalommal igyekszem el is mondani nekik 🙂
Érdekes ellentét, hogy gyerekként mennyivel könnyebben alakítunk ki kapcsolatokat. Nincsenek elvárások, ha kedves vagy és játszol velem akkor barátok vagyunk és kész. Legalábbis Egyeskénk így működik. Ma miközben a vasárnapi ebédet főztem lementek a ház elé apával, meg a tesóival labdázni, meg kicsit mozogni. Nem titok, hogy ez a fegyverünk, hogy időben kész legyen az ebéd, különben sose ennénk. Kihajoltam az ablakon, hogy csináljak egy képet az instára, ahogy lent játszanak. Persze egyből kiszúrtak, és Egyeske már kiabált is felfelé, hogy nézd anya új barátom van.
Csatlakozott hozzájuk egy kisfiú, aki amúgy addig egyedül játszott lent. Kérdeztem, és hogy hívják az új barátod? Mire ő lépett kettőt felé és megkérdezte a nevét 😀 Na hát ennyi. Még a nevét se tudja, de már barátok hiszen együtt játszottak. A legjobb barátnőjével szintén ritkán tudnak találkozni, de mégis mindig őt mondja, ha megkérdezik tőle, hogy ki a legjobb barátja.
Szóval felnőttként miért nem tudjuk azt a barátunkat is barátnak tekinteni, akivel csak ritkán tudunk találkozni? Ha házasságról van szó szeretjük hangoztatni, hogy tenni kell érte. Hát szerintem a barátságnál ugyanez a helyzet, mindkét félnek keresnie kell a másikat, nem pedig megsértődni, vagy haragudni a változások miatt. Miért kell azért kapcsolatoknak megszakadni, mert valakinek már kevesebb ideje jut a másikra? Hiszen egy szingli, egy gyermektelen barát nem tudja elképzelni milyen a másik helyzete, talán nem is akar “zavarni” és azon is el lehet gondolkodni, hogy a friss feleség, anyuka tett-e azért, hogy a kapcsolat ne szakadjon meg? Ne felejtsétek a mai világban, már annyi megoldás létezik, ha személyesen nehéz összeegyeztetni a találkozást, használjátok ki ezeket.
Tehát anyukák, szinglik, feleségek itt az ideje, hogy küldjetek egy üzenetet a barátnőtöknek aki hiányzik nektek 😉
Ha hasznosnak tartod a bejegyzést kérlek oszd meg másokkal is. További bejegyzéseket találhatsz Triplanya Világa facebook oldalamon, amik szerintem érdekesek lehetnek. Illetve kövesd instagramon főállású anyaságom mindennapjait #triplanya
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: